Éradony

Érmihályfalvától mindössze 10 km-re fekvő falu Bihar megyében. Bár területileg különálló, de közigazgatásilag hozzá tartozik a tőle mindegy 3 km-re található Értarcsa.

Története röviden

Az első írásos források, melyek említést tesznek a településről, a 13. századból származnak. Ezen források még terra Odum-ként írnak róla. Az Odum előagot minden bizonnyal birtokosa , Odon Ivánka utódáról kapta. Szintén a 13. században szereztek itt birtokot és építettek várat a Johannita keresztes lovagok. Ennek romjai a település határában napjainkban is megtekinthetőek.Az idők során többféle névalakja ismert: villa Odun sacerdos de villa Adon Oden , Earadon , Eradon , Ear A Thon , Ér-Adony. A trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig az Émihályfalvi járás része.

A 13. században a Gutkeled család birtokolta, majd a comes Kereki János fennhatósága alatt állt.

Az ezt követő évszázadok során több nemes család is szerzett itt területeket: Nagyveszelyi Miklós, Korpady Kelemen prépost, Éberhardt püspök Jankfalvy és Vetésy család is.

Az 1500-as évek második feléből származó írásos forrás alapján megtudhatjuk, hogy Szatmár vármegye része.

A XIX. században jelentős volt a Szilágyi, a gróf Haller, az Okolicsányi és a Fényes család, hiszen a legnagyobb birtokok fölött ők rendelkeztek. Szilassy Ottó úrilakkal is rendelkezett.

Napjainkban az egykoron itt álló vár maradványi láthatóak.

Lakossága

1886-ban összeírt adatok 716 lakosról számolnak be, ami az 1910-es esztendőre 965-re növekedett. Az 1992-es népszámlálási adatok 855 itt élő emberről számolnak be, majd a húsz évvel későbbi dokumentumok szerint a község lakosainak száma 784.

Éradony nevezetességei:

a 18. század második felében épült görög katolikus, római katolikus és református temploma is.

Éradony híres embere:

az újságíró Fényes László itt született 1871. augusztus 10-én.

Forrás: Erdélyi utazás